Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.

Idézett hozzászólás:

NÉHÁNY SZÓ A SZENVEDÉLYBETEGSÉGRŐL          Talán föltűnt, hogy a PC többször is előfordult már írásaimban. Ennek egyetlen magyarázata van: én szenvedélybeteg, NET-függő vagyok, aki orvosi rendeletre 8-17-ig receptre, utána 17-8-ig szórakozásból szenvedek. Ja, néha azért alszom és eszem is, - egy keveset. Bizonyára nem ismeretlen kedves olvasóim előtt, milyen végzetes hatással lehet egy ilyen beteg részére a drog elvonása! Nos ez történt velem is! Ugyan is a programok, amiket a Windowsom eddig „tálcán” hozott elém, egy nem előszöri, új csatlakozási mód kipróbálása következtében elérhetetlenné váltak. Az ok: lefagyott a tálca. Ezután 2 napig kétségbeesett amatőr próbálkozások következtek: eredménytelenül. Hiába, a felmelegedési folyamatok még nem értek el a PC-m tálcájáig. Így nem tudtam a levelezésemet, és az e-mail címeimet elérni, nem működött a Word sem. Jelenlegi fizikai és szellemi teljesítőképességem ismeretében, kihívtam az új PC dokimat, aki könnyű ujjgyakorlatra számítva, néhány ilyenkor szokványos, beállító futamot próbált lejátszani a gépen. Magamban egy kis kárörömmel néztem: ezeket a próbálkozásait én már úgy, de úgy ismertem, hogy a könyökömön jönnek ki. Attól, hogy egy rossz zongorához egy másik ember ül le játszani, a zongora nem javul meg.     „Hang bennakad, lehelet megszegik” – a PC-m nem működik. Sajnálkozva beleegyeztem, hogy a kis betegemet kórházba szállítsák. A diagnózis: valószínűleg újra kell telepíteni a Windows programot. Ennek a sérülése okozhatja a bajt. A doki nem mert a szemembe nézni, amikor csak úgy mellékesen megjegyezte, valószínűleg az összes program elszáll, és minden adat, amit nem mentettem el, az az enyészeté lesz. Rezzenéstelen arccal mondtam: hát persze, persze, és ha már megfiatalodik az alap-program, adjunk neki 1 Gigabájt memóriát is, hogy minél jobb eredményeket tudjon majd az újraélesztése után futni. A doki magához ölelte a Pc-met, ki is guvadtak rögtön a szemei. Hát nem  csodálkoztam rajta, bizony jól fölszereltem „kütyükkel”, és ha boxolni is tudott volna, csak a nehézsúlyban indulhatott volna. Még kinéztem az ablakon, láttam, hogy a Pc-m nem fogott ”talajt”, sértetlenül került be a „mentőautóba”.      Saját káromon okulva megtanultam; minél sűrűbben, menteni kell az adatokat. Így most a munkámnak, levelezéseimnek csak egy minimális része esett áldozatul, és lett az enyészeté.     Sovány vigasz: kis laptopom kéznél volt, így evvel próbáltam pótolni a „nagyot”. Kiképeztem postásnak, hogy ne szakadjon meg az összekötetésem a külvilággal. Két nap múlva megcsörrent a mobilom, a kórházból jelentkeztek. Kicserélték a Windowst de a hiba megmaradt, a tüzetesebb vizsgálat kiderítette, az alaplapom megtért a veszélyeshulladék-vadászmezőkre. Két megoldás közt választhattam: vagy kapok egy használt alaplapot, amelyik össze tud barátkozni a gyorsan elavult régiségekkel a gépemben, vagy kicserélik az alaplapot egy újra, a kiegészítőkkel. Ez utóbbi megoldás a régi alkatrészek közül csak a házat és a kábeleket használta volna föl. Mondanom se kell, hogy az előbbi változat mellett döntöttem. Az ürömben egy nagy öröm, sikerült az adatokat kimenteni, csak a programok szálltak el halk sóhajtással az ég felé. Újabb két nap telt el, és a lépcsőház csendjéből beszűrődő hörgésből rögtön tudtam: a doki hozza vissza a gépemet. Összekábelezte majd „defiblirrátorát” használva életre keltette. Ragyogóan működött. Most nem unatkozom. Kb. 3-4 nap, és a programok ismét a helyükön lesznek. Remélem, közben nem fogom elrontani kis (nagy) kedvencemet! Még egy kis félreértést kellett elsimítani. Eltelt egy- két nap, és semmiféle üzenetet nem kaptam. Hát az a huncut iciri-piciri laptop mind megette. Megköszöntem neki az eddigi fáradozását, megígértem neki, ha megint elromlik a nagy gép, csak őt fogom megkérni a helyettesítésre.     Még egy kis kellemetlenség azonban hátra volt. Az esetet követően ugyan is egy hétig távol voltam, -kis nyaralónk ügyét kellett elintézni a Balatonnál.     Mikor megjöttem, diagnosztizálni lehetett nálam a drogelvonás tüneteit: karikásak voltak a szemeim, a kezem jobban reszketett, mint máskor szokott, és értelmetlen szavakat dünnyögtem magam elé. Napok óta nem aludtam rendesen, nem volt étvágyam sem. Hát ezt tette velem, az egy hetes Internet-elvonókúra. Ha lehet, soha többet!!! Most, hogy visszaeshettem, rohamosan tűnni látszanak a baljós jelek. Az előbb, amikor nem nézett oda az unokám, belögyböltem a számára készített csokikelokszos tejet. (Bár igazán a natúrost szeretem, akár tej nélkül is!) Az alvókám is megjavult! Hazafelé az autópályán vidám, gügye nótákat énekeltem, hogy el ne aludjak! De megérkeztünk épségben.     Hát hová is vezethetett volna máshová az első utam??? Természetesen a PC-mhez. Csak álltam, és álltam, és gyönyörködtem benne, mint vőlegény nászéjszakán, az alvó menyasszonyában. Aztán lágyan megsimogattam, és beindítottam. A képernyő azonban vakon, személytelenül meredt rám. Kis ijedelem, többször ki-be kapcsoltam, hiába. Aztán megnéztem a csatlakozásokat, látszólag azok is O.K.-k voltak. Az eredmény: negatív. Egy hirtelen ötlettel a villásdugóját egy másik konnektorba dugtam bele. Hurráááá!! Az ébredező monitor rámemelte ábrándozó szemeit, majd amikor megismert, tágra nyitotta azokat, és ibolyakék szemeiben kacér betűk rohangáltak össze-vissza, minden rendbe volt közöttünk. Tanulság: A vőlegény ne legyen távol egy hétig a menyasszonyától, mert akkor ilyen afférok fordulhatnak elő.     Psszt! Most épen egy program fut rajta, nem figyel ide, így elmondhatom, e kis írásom időpontjáig tökéletesen működött.  Most mindjárt egy kis sportolás jön! Szörfözni fogok! De nem a Balatonon...   Civilke

Bejegyzés:

Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:
	Súgó

2011.01.20. 06:50 Nyugdíjas

Uram ! Vigyázz reám, hogy öreg koromban is szerethető legyek. Fékezd meg túlbuzgóságomat, amellyel azt képzelem, hogy nekem minden témához, mindig mondanom kell valamit. "   "Tölts be úgy a te szereteteddel, hogy vénségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek. Tudom, hogy nem vagyok szent, de azt is tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése az ördög munkájának a csúcsteljesítménye."   "Taníts meg arra, hogy tudjak hallgatni a betegségeimről és a nehézségeimről. Ezek évről évre növekednek és velük együtt nő bennem a hajlandóság arra, hogy mindig ezekről beszéljek."   "Ajándékozzál meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek. Taníts meg arra, hogy az előítéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani fiatalokról."

2010.10.29. 05:57 Nyugdíjas

2010.01.27. 15:33 Kaptam

Egy  Adj többet, mint amennyit elvárnak tőled, és ezt örömmel tedd.  Kettő  Akármihez fogsz, szenvedéllyel csináld végig.  Három  Harapd el szavaid, ha kritizálni akarsz, de a dicséreteket a tetőről is kiáltsd.  Négy  Mikor azt mondod Szeretlek, érezd komolyan.  Öt  Mikor bocsánatot kérsz, nézz az illető szemébe.  Hat  Bízzál az emberekben, de láss keresztül a hímezett hazugságokon.  Hét  Te egyedüli lélek vagy, aki valamiben a legjobb a világon, ezért bízzál magadban és találd meg azt a valamit, ami lekötelezve az emberiség javát szolgálja.  Nyolc  Sose nevesd ki senki álmait. Akinek nincs álma, annak nincs is sok mindene. Ha te az emberekben magadat is megismered, az a te lelki biztonságodat fejleszti.  Kilenc  Szeress mélyen és szenvedélyesen. Akkor is, ha fájdalmas lehet a szakítás, ez az egyetlen módja annak, hogy teljessé tedd az életed.  Tíz Nézeteltérésben küzdj becsületesen - gúnyolódás nélkül.  Tizenegy  Ne ítélj el senkit a rokonain keresztül, vagy az első benyomásból.  Tizenkettő Tanulj mások hibájából. Tizenhárom  Ha valaki kérdez tőled valamit, amire nem akarsz válaszolni, mosolyogva kérdezz vissza: miért akarod ezt tudni?  Tizennégy  Jusson eszedbe, hogy a nagy szerelem és a nagy siker nagy rizikóval jár.  Tizenöt  Az igazságot és a kegyelmedet soha ne hagyd el, akaszd e kettőt nyakadba, hogy mindig és mindenhol a szíved közelében legyen.  Tizenhat  Ha vesztettél, ne veszítsd el a tanulságot Tizenhét  Jusson eszedbe a TTF.  T isztelet magad iránt,  T isztelet mások iránt, és  F elelősség a saját tettedért.  Tizennyolc  Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkretegyen egy nagy barátságot.  Tizenkilenc  Amint rájöttél, hogy hibáztál, igyekezz azt kijavítani.  Húsz  Mosolyogj, miközben felveszed a telefont. A hívó érezni fogja a hangodból, hogy jó szándékkal gondolsz rá.

2009.12.06. 08:41 Roz

"Az élet értelmét nem keresni kell, hanem nekünk kell értelmet adni az életnek." (Palotai Boris)

2009.06.17. 07:05 Roz

Márai Sándor: A barátságról (Füves-könyv) Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább.

2009.03.15. 06:33 Roz

A személyiség az élet folyamán fejlődik ki, nehezen vagy egyáltalán nem magyarázható csírafelépítményekből, és csak amit teszünk, az mutatja majd meg, kik vagyunk. Olyanok vagyunk, mint a nap, amely táplálja a föld életét, és mindenféle szépet, különöset és rosszat csalogat elő; olyanok vagyunk, mint az anyák, akik ismeretlen boldogságot és szenvedést hordoznak méhükben. Eleinte nem tudjuk, milyen építő vagy gonosz tettek, milyen sors, milyen jó vagy rossz készülődik bennünk; csak az ősz mutatja meg, mit nemzett a tavasz, és csupán este lesz világos, mit kezdett el a reggel.   Carl Gustav Jung

2009.02.20. 16:51 Állj meg

Állj meg vándor a falu szélén, Az út elágazásnál,a keresztnél. Mondj egy imát,pihenj meg. Nézd a templom tornyát, Hallgasd meg harangját.   Most keresztútnál állsz. Ne néz jobbra és balra. Egyenesen menj tovább, Ott jó emberek is élnek.   Szállást is kapsz talán, Ennivalót és lelki  békét. Hitet,szeretetet Utravaló eleséget.   Még egyszer állj meg. Mondj  még el egy imát. utad még nem ért véget Menned kell még tovább.   Papilaky Yankó.

2009.02.17. 15:09 Ez itt az én hazám.

A kenyér hangját hallom én, Az apám szavát vallom én. Bárki vessen követ rám            Ez itt az hazám.   A mezők útját járom én, A gyárak súlyát hordom én. Bárki vessen követ rám           Ez itt az hazám.   Széles föld,magas ég, Mérföldes csizma nem elég, De egy csepp föld vár mindig rám.           Ez itt az én hazám.   A múltban bölcső-melegét, A létem ezer fűszerét, A vigaszt száz kudarc után Te nyújtottad,ó,hazám.   Máté Péter.   MátéPéter.

2009.02.16. 06:59 Arany János

2009.02.16. 04:25 Civilizáció

Arany János: Civilizáció Ezelőtt a háborúban Nem követtek semmi elvet, Az erősebb a gyengétől Amit elvehetett, elvett. Most nem úgy van. A világot Értekezlet igazgatja: S az erősebb ha mi csinyt tesz, Összeűl és – helybehagyja. 1877 körül

2009.02.15. 09:15 és így tovább

Bár maradtanm volna benne végig, De az embert vágyai vezérlik, Vágyaimnak solyomszárnya támadt S odahagytam őslakom s anyámat. Kínok égtek a szülői kebelben, hogy bucsúmnak csókját ráleheltem, s kínai lángi el nem aluvának Jéggyöngyétől szeme harmatának. Mint ölelt át reszkető karával! Mint marasztott esdeklő szavával! Oh,ha akkor látok a volágba Nem marasztott volna tán hiába. Szép remények hajnalcsillagánál A jövendő tündérkert gyanánt áll. Csak midön a tömkelegbe lépünk, Venni észre gyászos tévedésünk. Engem is hogy csillogó reményem Biztatott csak,minek elbeszélnem? S hogy mióta járom a világot Bolygó lábam száz tövisbe hágott. Szép hazámba ismerősök mennek, Jó anyámnak tőlük mit üzenjek? Szóljatok be földiek,ha lészen Utazástok háza közelébe. Mondjátok,hogy könnyeit ne öntse, Mert fiának kedvez a szerencse----------? Ah,ha tudná mily nyomorban élek, Megrepedne szíve a szegénynek. l843.ápr. Ez a gyönyörű Petőfi vers aktuális nagyon.Meg is van zenésítve,énekeltük még az iskolai énekórákon.Régen volt,tán igaz sem volt?.....

2009.02.14. 16:39 Távolból

Kis lak áll a nagy Duna mentében, Oh mi drága e lakocska nékem! Könnyben úszik két szemem pillája Valahányszor godolok reája.   Petőfi Sándor.

2009.02.05. 16:25 Tavaszodik

Tavaszodik már az idő, Beköszönt a napsugár. lelkem édes gondolatja Fönt,a felleg-honba jár.   Nem tudom,de olyan édes még a bánat is nekem, Kék egével,napsugárral A tavasz,ha megjelen.....

2009.01.27. 04:54 Roz

"Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élők világában. Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor ő úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert. S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensőségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvűen is. Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni kell erről. S nem lepődni meg semmin, soha." Márai Sándor

2009.01.24. 14:54 Menekülés

Mehetsz bárhová, tehetsz bármit. A bőrödből kibújni nem tudsz. És hosszú gyötrödés,kínlódás után rádöbbesz,hogy nem is akarsz.   Éled az életed, ha kicsit kinyíltál hát rosszul tetted. Élj aszerint,ahogy eddig, hiszen neked az a jó. Ne hátrálj meg,mert már azt nem lehet. A vissza út elfogyott, nem is volt,nem is lesz. A jelen van,a jövőd kétséges de pillanat van,és jön és ez ellen tenni nem lehet.

2009.01.18. 11:36 Orpheus verse.

Tél felé. Már a tücsök sem hegedűl A békák kórusa sem zengi A nyár üdítő dallamát Csak a bagoly huhog bele Az éj sötétjébe.   Már a levelek ropognak A talpam alatt,ha Rálépek úton,útfélen S elporladnak a végtelenbe Észrevétlen.   Már a fecskék sem kottázák A póznák feszes drótján A nyár dallamát A rét sem illatos a méhek Szorgos rajától.   Már fekete az éj, Mert jönnek a varjak Lekárogni minket, Föntröl,le Feketén.

2009.01.14. 16:03 nagyimami

Szia Roz! Kérdezhetjük,hol vagy ember?aszerintem igen.Egymás ellen fellázítva,gyülölve,gyilkolva ,éhezve élnek sokan. Ember hol vagy? Sok szerencsét az új gépedhez. Nagyimami

2009.01.11. 11:25

E M B E R   hol vagy?????

2009.01.04. 10:05

..........S halandó gyarlóságai között Csupán maga az ember halhatatlan. Kérhetetlen gyötrelmei ellen irgalmas vára bizalomból épül: s önmagával vívott küzdelemben csal jósága szolgálhat menedékül.   /Garai Gábor/

2009.01.01. 09:39

Levél karácsony után. Elmúltak az ünnepek, a nagy fellángolások,családi találkozások,a szeretet ünnepe.Ezekben a napokban mindenki igyekezett örömet szerezni másoknak.A szülőknek,gyerekeknek,unokáknak.Minden percét úgy kihasználni,hogy értékes legyen.Azokkal,akikkel ritkán találkozunk a távolság miatt pedig beszélgetni-beszélgetni.Mindent tudni akarunk róluk.Fogni a kezüket és beszélgetni.Ez többet ér az ételnél,a csillogásnál,ajándékoknál. Az öreg,beteg hozzátartozónknak pedig úgy fogni a kezét,és beszélgetni hogy talán a következő karácsonyon  ezt már nem tudjuk megtenni.Nem az óránkat nézni,hanem rászánni egy kis időt,és a hála  a szemeikben nem fog elmaradni. Ezekre a boldog percekre nagyon sokan vártunk.Ilyenkor megpróbáljuk  elfelejteni a szürke hétköznapok rohanását,a létért való küzdelmet. De nagyon jó lenne,ha ezek a dolgok nemcsak egy évben egyszer történnének meg,hanem legalább hónaponként egyszer lenne egy-egy ilyen napunk. Ezt kívánom mindenkinek szeretettel:nagyimami

[99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]