Új bejegyzés Frissítés

2009.08.16. 16:41 mama

Van titkom nem is egy. Azegyik,hogy a mama helyett nyugodtan írhatnán hogy "dédimama".De nem írom,mert  egy vénasszony mit keres a neten,üljön és várja azt a bizonyost.Ne netezzen,és firkálgasson.? A másik egy olyan dolog,amiért ma már a pszihiáterek mozgosítva vannak. Kedves Roz,ha bekavartam bocsáss meg.

2009.08.15. 20:05 Roz

Két napra hazajöttünk! Valahol keresünk kapcsolatokat. Gond? Baj? Ugye nem zavar   ? A belső érzéseinket mi szemérmesen takargatjuk, legalább is én, kicsit rossz érzés, ha csak úgy a szemem közé vágja valaki, akit nem ismerek. Itt csak én vagyok beazonosítható, de vállalom. Roz

2009.08.13. 15:29 L

Kedves mama! Nekem egyszer azt mondták,hogy az az ember magányos,aki sok titkot őriz a szívében. A te  bejegyzéseid úgy gondolom,hogy próbálkozások ettől a magányból. Ne haragudj,de ilyen érzéseim vannak.

2009.08.05. 15:56 mama

Ma reggel kamillavirág teát ittam.Eszembe jutott közben,hogy gyerekkorunkban mennyi kamillavirágot tudtuk szedni.Begyüjtöttük az egész evre valót.Mikor virágzott a kamilla az utcánk fehér volt tőle. A város szélén laktunk.Nagy széles ut volt az utca két oldala között.Nem volt beton,nem volt gépkocsi forgalomItt szedtük meg mi gyerekek  a kamillát.Hol van most ez a gyógynövény, ennyet sem látni sehol. Mint nyugtalan madár  az ágakon, Helyrűl helyre röpköd gondolatom, Szedegeti a sok szép emléket, Mint a méh a virágról a mézet. Minden régi kedves helyet bejár..... "Cserebogár,sárga xcserebogár. Ez jutott eszembe kedves marslakó TEÁZÁS közben..

2009.08.04. 17:11 L

A természet folyvást gondoskodik az emberi boldogság eszközeiről.Figyeld meg:mint nő a gabona,mint fakad a bimbó,haladj ziháló tüdővel az eke mögött,olvass,gondolkodj,szeress,mert ezek a dolgok,amik az embert boldoggá teszik. /Puskin/

2009.08.03. 18:22 roz

Azt hiszem , most rávezettél egy tévedésemre, köszönöm. Én nem kérdezek, csak hagyom, hogy mondja.  Sose jutott eszembe, nem is mertem volna, kivel, és mikor csókolózott először, kibe volt szerelmes apukám előtt. Az unokái gátlástalanul rákérdeztek /szemtelenek/. Meglepődött szegény, én is meglepődtem, mert röviden, de válaszolt, s új dolgokat tudtam meg, amikről magától nem szivesen kezd el beszélni az ember. Talán nem elég türelmesnek lenni, hanem kérdezni kell, mert biztos van olyan amit még elmondana..

2009.08.03. 16:16 mama

A boldogságról jut eszembe a következő.Lányommal éppen nosztalgiáztam, és egyszer csak kérdezi"Anyu te voltál boldog"? Hát  úgy meglepődtem,hogy csak na. A boldogság minden embernek mást jelent.Fiatalon egész másért voltam boldog,mint idősen.Most akkor vagyok boldog,ha a kis családomban  rendben mennek a dolgok.A szeretetvitamin fogyjon . Tudom,hogy unalmasak tudnak lenni,ha az ember sokszor elmondja,hogy igy meg úgy.....de ebbe mindenki előbb -utóbb beleesik. Türelem az kell.,nem is kicsi. Azt kívánom,hogy még nagyon sokáig mondja anyukád ,amit te már kivűlről tudsz..

2009.08.02. 08:50 mama

Köszönöm,hogy elolvastad az keserveimet,és válaszoltál is.Tudom,hogy ezezk a dolgok annyira magánügyek,hogy erről nem illik így kitárulkozni.Te nem legyintettél,és ezt nagyon köszönöm neked. De amikor megöregszik az ember,sajnos csak az emlékek kavarognak benne. Keresi,hogy mit és hol rontott el.Vagy mások rontottak el neki.A mai szólás szerint,rólam döntöttek nélkülem. Ennek a   múltban való visszatekintésnek itt a lapon vége.Nem foglak vele terhelni. Láttam a topikod.Téged az Isten megajándékozott  a tehetséggel,és jó lélekkel. Egy-egy vers, üvegfestmény  sok mindenről árulkodik.Szeretettel gondolok Rád,maradj ilyen. Mama

2009.07.29. 15:34 Érték

Érték volt valóban minden.Arra nagyon jól emlékszem,hogy hosszú éveken át a szaloncukor papir nagy kincsünk volt.Szépen kisimítottuk és eltettük.A sztaliol részét körmünkkel újjávárazsoltuk.Addig huzigáltuk rajta a körmünket,míg új hatást nem értünk el.Ebben aztán következő karácsonykor szépen belevágtuk a kenyérdarabot. Ami elmúlt az elmúlt,csak egy a baj hogy a gyerekkor rányomja bélyegét az egész életre. Nemcsak az élelmiszer gondok,hanem az ember érzelmeibe való belegázolás,megaláztatás,félelelmek.De közben az ember tanúl sokat.Nagyon vigyáztam,hogy az én gyerekeim ne essenek bele  a kiszolgáltatottság érzésébe.Mint minden szülő azon voltam,hogy sokkal jobb legyen nekik.Soha nem terheltem az én gyerekkorom kínjaival őket.Most a lányom elkezdett néha kérdezősködni,hogy milyen volt akkor.Kérdez ezt azt,és én örülök neki.Te is írtad,hogy kérdezni és türelmesen meghallgattni.Addig,míg van akitől kérdezni. Igérem,hogy többet nem fogok ilyen dolgokkal terhelni.De érzem,hogy valahol van egy pont kettőnk között,ami nagyon hasonlithat. Kedves Marosi Rozália minden jót kívánok az egész családodnak.Gondolom vannak gyerekeid,unokáid.?Kellemes nyarat kívánok:mama Köszönöm a képeket.

2009.07.28. 17:29 L

Tolnai Biró Ábel Ha én Isten lennék, Mindenkinek megadnám, amit kér. Én lennék az adakozó kenyér.   Ha én Isten lennél, Mindenkitől elvenném,ami fáj. És nem lennék az embereknek talány.   Ha én Isten lennék, Leszállnék közéjük palorára És nem zárnám reményeik kalodába!

2009.07.24. 14:00 Gárdonyi

Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban,hogy milyen nagyot tud felelni a szív.

2009.07.23. 16:21 mama

Aki valahais éhezett az betegessé vált szokással spájzol.Nekem is van még 5-6 éves lekvárom, befőzött paradicsom befőttek,savanyúságok,stb.Nem tudok megvállni tőlük.,Szárított zöldségek,só,gyufa/minek egy panelba?/elálló élelmiszerek tartalékban.Természetesen ez jó,hogy nem akkor megyünk a boltba,mikor már minden elfogyott.De amikor  az ember már átélt olyan nehéz időszakot,hogy ez sincs,az sincs valahogy  megmaradt az a szokás,hogy sosem legyen üres a konyha. Sajnos volt olyan időszak,hogy ezt megtanította velem,és sok más velem egykorú emberrel is. Nincs borzalmasabb dolog,mint amikor éhesen kell lefeküdni Ne élje meg soha senki,így volna jó..

2009.07.19. 09:23 L

Boldog gyermekkori élményeimet sorolhatnán nagyon sokáig.Egyet azért elmondok.Lehet,hogy ez lehetettlenségnek tűnik,de igaz volt. Nyár volt,talán 10 éves lehettem.Az aratás már meg volt.Anyámmal egy kis edénnyel elmentünk oda,ahol már learatták a búzát.Szabad volt már rámenni,a területen való menés külön tudomány volt.Mezitláb csak úgy lehetett rajta menni,hogy húzni kellett a lábat rajta,nehogy tele legyen szúrkálás nyomokkal. Szedegettük az elmaradt kalászokat,mikor megtelt az edényünk hazamentünk.Jó messze voltunk otthonról.Ott leterítettünk egy terítőt és addig ütögettük a kalászokat,míg a szemek kiperegtek.Utána  kiszeleltük.Majd egy darálon átdaráltuk,és vízben megfőztük.Megvolt a finom ebéd.Az utánna következő desszertet csak bámúltam ugyanis a szomszéd házban a szilva már érett a fán ,és sok   ami már lehullott se nekem hullott le. szegények voltunk,apám a frontom volt.Hárman voltunk testvérek.Keserves volt. Ha egy gyerek képes magától elmenni a zárda előterébe,és beülni a koldusok közé.Várni arra,hogy kapjunk enni az enyhén szólva is borzalom.Kaptunk is 2-3 órai várakozás után.Szépen tálcán kihozva,kanállal együtt.Nyár folyamán m,egismertek ott,és állandó vendég lettem. Nagyon remélem  hogy a gyerekek sorsát jobban felkarolják, és nincsenek éhező gyerekek.. Egy öregasszony keservei.Kérem ne szóljon meg érte senki,hogy ezt leírtam.

2009.07.15. 14:52 A múlt

"Álmodom-néha már fényes nappal álmodom A múlt időkre nyílik ablakom, S a pillanat törékeny szárnyakon Bár itt repűl,elfogni nem tudom."

2009.07.13. 15:59 Baja

Baján voltam.A halászléfözőnépünnepélyen.Nekem minden évben ez a nyaralásom.Ott találkozom a testvéreimmel,és azok családjával.A halászlevet egy unokaöcsém főzte,nagyon fimom volt.Bajai módra tésztával.Nem is ez volt a legfontosabb,hanem az hogy találkoztam a testvéreimmel és a régi házzal.A nádfedeles kis ház már nem áll, helyében új van építve.Minden emlékem ide köt.Itt születtem,a gyermekeim is.Itt vannak eltemetve szeretteim.Az életem első felét itt éltem le. Gondolatban nagyon sokat járok ott.Kedvenc írom az írta,"azért vagyunk a világon,hogy valahol otthon legyünk benne."Én itt voltam otthon.Sajnos az élet úgy hozta,hogy el kellett onnan jönnöm.Az a nádfedeles ház nekem még most is palota.Egy olyan palota,aminek minden részére emlékszem.Az utca,ahol gyerekként nagyon sokat játszottunk.Mintha akkor mások lettek volna az emberek,vagy csak az én emlékeim teszik azzá? Ilyenkor a sok-sok emlék kavarog bennem.Fáj a szívem a gyönyörű kis mediterrán városomért.

2009.07.04. 11:51 Mohács

Olvastam a helyi lapban,hogy Mohácson a hagyományőrzők felelevenítik a Dunában mosást.Mi is a Duna mellett laktunk,de Mohácstól  még délre. Ott nagy divat volt nyáron a Dunába mosás./Nagyon-nagyon rég volt/ Összeszedtük a mosnivalót.Rátettük a tragacsra/nem talicska,ahhoz hasonló-csak sokkal többet lehetett rápakolni./a mosószéket,a mosófát/Kloffoló/és szépen letoltuk a város alatt húzódó Dunaágra..Ott beállítottuk a  mosószéket a part mellett a Vizbe.Beálltunk a sorba vele,mert ott a parton sorban álltak már ezekkel a székekkel a mosók.Az asszonyok a ruha alját felgyűrték ,hogy a combjuk is szabad legyen,és úgy álltak a szék nellett.A ruhamosásnak megvolt a sorrendje.Áztatás,szappanozás,napra kitevés.Azért kellett a napra kitenni,és néha-néha locsolni hogy szívja meg a nap,könnyebb volt tisztára mosni.A második mosásnál a sulykolóval megcsapkodtuk mindenhol.Ez egy jó darabig ismétlődött.Végűl az öblités,és akinek volt ideje ott a fűre ki is teregethetett.Csak az ott legelésző libákra kellett vigyázni,hogy ne sétáljanak rá. Mi vályogházban laktunk,és döngölt volt a padlónk./De jó hűvös is volt ez a vert fal a maga fél méter szélességével.Nem volt benne meleg nyáron,télen meleg volt.Ezt a döngölt padlót rongyszőnyegekkel tarakrtuk le. Ezeknek a szőnyegeknek a készítése külön foglalkozás volt, a vásárban árulták őket.Ezeket a szőnyegeket suroltam én ott ki,távol állva másoktól.Nagyon szépre lehetett mosni,és volt időn míg megvártam hogy száraz legyen. Akkor a mosógép,így működött. Bocsánat a nosztalgiázásért.

2009.06.23. 10:58 elment

A házunk előtt lévő játszótéren nemcsak gyerekek játszanak,hanem idősebb emberek is levegőznek.Ezek közé tartozott már kb.20 éve egy néni,aki a szemetet is szedegette,söprögetett:Sokat lehetett látni őt,amint rendet rakott.Eldobált üvegeket vitt akukába,stb.Most elment az öregek otthonába,ha kinézek még mostis láton a lelki szemeimmel,de ő már nincs itt. Hozzátartozott a térhez,hiányozni fog.

2009.06.02. 17:51 Arany János

Őszikék Olvasó,ha fennakadsz,hogy könyvem címe"Őszikék" Tudd meg a néven,virágok Vannak ősszel,és.....csibék.   Ha virágok:a derűs fű Hantját szépen színezik, Ha csibék:ez is megjárja Ha olyanra éhezik.   A virágnak nincs illatja, Ha megcsapta őzi dér, De csibének húsa,vére..... S  a konyhában többet ér.

2009.05.31. 21:03 Jónásné/ Jutka

Üdvözlet a Körösladányi "Őszikék" Nyugd.klub nevében. Nagyon tetszetős , sok irányú oldalt találtam. Most alakúl weboldalunk, és ezért nézelődök , milyen alapokból építsem fel.//na nem a szarka módját választom/ Kérlek látogass el hozzánk, és várom az épító kritikát. Üdvózlettel : Jutka  Link:- oszikeknyugdijasklub.mindenkilapja.hu

2009.05.23. 08:55 roz

http://www.joga.hu/