Új bejegyzés Frissítés

2010.11.26. 14:28 reiszen

Wass Albert: Őszi dal Elmentek már a madarak, a fecskék Csak mi maradtunk itt: én és az ősz. Szép álmomat a lelkemből kilesték Csapongó vágyaim, hogy visszajössz. De elmentél, veled a nyár, az álmok. Csak szél süvölt, és halál bolyong a berken. A hervadásban elmerülve állok, És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem. Neked nagyon hideg volt itt az élet, Nem jött bíborral már az alkonyat. S megsemmisült sok délibáb-reményed Csillagtalan nagy éjszakák alatt. De érzem már: te vagy lelkemnek minden, S nem kérek tőled semmi, semmi mást, Csak jer vissza, s én rózsákkal behintem Körülötted az őszi hervadást

2010.11.23. 16:11 mama

Szent-Gály Kata - Szeretnék...   ~ Csak egy parányi méccsé lenni, mely bevilágít egy szobát - csak egy szál deszka-híddá lenni, mely szakadékot ível át - csak egy kanálka mézzé lenni, legyen az élet édesebb - csak egy segítő kézzé lenni, mely teszi azt amit lehet - ~

2010.11.19. 17:17 Nyugdíjas

2010.11.19. 14:46 ezt látni kellene mindenkinek

http://www.wondersoftheworld.tv/ Igen.Jó volna,ha ilyen helyeket látnánk.Sajnos nem mindenkinek adatik meg,nagyon szerencsések,akik  ezek közűl valahol voltak.

2010.11.18. 07:32 Élni

Ezt sírja: élni, élni még! Mert élni, jaj, sohsem elég! Az élet örök táruló: Aki nem éli, áruló! (Tóth Árpád)

2010.11.17. 14:16 Hasznos lehet

Ide klikkelsz: http://mars.elte.hu/varak/terkep+lista2.php majd a Nagy-Magyarország térképre, csodákat fogsz látni. Az egér mozgatásával megjelenik, hogy hol jársz, alaprajzokat nézegethetsz,történelmet olvashatsz. Mindezt nagyon igényes kivitelben. A megjelenő kis térképre kattintva új ablakba letöltődik a választott térkép. A jobb felső sarokban megjelenik egy navigációs térkép és a nagyítási lehetőség - kiváló segítséget nyújtva programok tervezéséhez ! A vár- és templomikonok aktívak.

2010.11.17. 06:54 Kaptam

Székely észjárás A székely paraszt befog a szekérbe, hogy átmegy a szomszéd faluba rokonlágatóba. A felesége is nagyon szeretne vele menni, ezért elkezd rimánkodni: - Kedves uram, hadd menjek veled én is! - Nem lehet, asszony! - Légyszives, ne hagyj itthon, egyedül leszek. Elülök én a saroglyán is. A paraszt azonban nem enged, egyedül vág neki az útnak. Odakint vihar, majd egy villám belecsap hátul pont a saroglyába. A székely hátrafordul, morfondzik: - Ej, pedig de szépen kérte. Az öreg székely kertjében pipázgat. Kiabálva rohan feléje az unokája. - Nagyapa, nagyapa! Medve van a háztetön! Az öreg szippant egyet a pipájába és igy szól: - No, akkor hozd a kutyát, a puskát meg a petrencerudat. - Minek ennyi minden, nagyapa? - Én felmászok a tetöre, a petrencésrúddal lepiszkálom a medvét, te meg ráereszted a kutyát, hogy harapja le nekije a tökét. - De minek a puska? Az öreg megint szippant a pipájába, és azt mondja: - Ha netalántán a medve piszkál le engem, akkor lelövöd a kutyát.. A székely nyugodtan pipázik a kapu elött, mikor látja, hogy felesége rohan feléje. - Uram, a Sára terhes! - Az az ö dolga - dörmögi a székely. - De töled van a gyerek! - Az az én dolgom. - Uram, viszem a kutyát, és a Tiszába vetem magam! - A kutya marad, a többi a te dolgod! A székely fia ebédnél: - Idesanyám nem elég savanyú a káposzta. - Fiam, hát ez mákostészta. - Annak elég savanyú. Idös székely házaspár üldögél a ház elött. Morfondzik az öreg: - Te anyjuk! Ha egyikönk meghal, én beköltözök a városba... Áll a székely a biróságon: - Na, hogy is volt az az eset? - kérdi a biró. - Tekintetes biró úr, az úgy volt, hogy eszem a banánt a bicskámmal. Eldobom a héját. Gyün a román. Elcsúszik, és zsupsz bele, pont a bicskámba! Oszt még vagy hatszor! Székely bácsi nagy káromkodva borotválkozik. A gyerek: - Mi a baj, idesapám? - Életlen a beretva. Nem viszi a szakállamat! - Ne mongya mán idesapám, hogy kendnek erösebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit most nyitottam ki vele! Elmegy a székely bácsika az orvoshoz. A doki meghallgatja a tüdejét, és így szól az öreghez: - Sóhajtson nagyokat komám! - Ej, haj...

2010.11.16. 16:58 mama

2010.11.15. 18:34 Gyere, gyere,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,

Kicsit szomorkás a hangulatom máma Kicsit belém szállt a boldogtalanság Kicsit úgy érzem magam, mint a durcás kisgyerek Kinek elvették a játékát Kicsit szomorkás a hangulatom máma Kicsit borús lett ez a bűbajos világ Kicsit elbántak velem, no de történt már ilyen Szívem harag nélkül gondol Rád Gyere, gyere, gyere, drága cimborám,  Gyorsan vigasztalj Látod, összeroppanok már Gyere, gyere, gyere, drága jó gitár,  Kell egy igaz dal Amitől a panasz hamarosan odébb áll Kicsit szomorkás a hangulatom máma, S olyan szokatlan ma a boldogtalanság Kicsit megrázom magam S ugye minden rendbe' van Újra emelt fővel nézek Rád Gyere, gyere, gyere, drága cimborám, Gyorsan vigasztalj Látod összeroppanok már Gyere, gyere, gyere, drága jó gitár,  Kell egy igaz dal Amitől a panasz hamarosan odébb áll Kicsit szomorkás a hangulatom máma Kicsit belém szállt a boldogtalanság Kicsit megrázom magam, S ugye minden rendbe' van Újra emelt fővel nézek Rád

2010.11.11. 17:16 mama

Pécs,Havi-hegy

2010.11.10. 19:19 Nyugdíjas

Származási hely: Csókakő, Dunakanyar

2010.11.06. 16:40 reiszen

"Kell valaki, vagy valami, akinek el kell mondani. Legyen tenger, puszta sziget, vagy emberszív, amely süket, legyen fa, amely lombtalan, s mindenétől kifosztva van, legyen fűszál, vagy kis bogár, amely eltaposásra vár, legyen csillag, vagy messze űr, melyben a lélek elmerül, kell valaki, vagy valami, akinek el kell mondani, váljanak tőlünk a szavak, mint szilvából a szilvamag."

2010.11.04. 08:21 Nyugdíjas

Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton. A férfi élvezi a tájat, mikor ráébred, Ő már halott...   Emlékezett arra, mikor haldoklott és akkor hirtelen az is beugrott neki, hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott volt.   Azon kezdett el gondolkozni, vajon hova viszi őket az út, amin sétálgatnak.   Egy idő után elértek egy magas, fehér falhoz. Drága márványnak tűnt.   Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére, ahol egy magas boltív húzódott, ragyogva a napsütésben.   Mikor elsétáltak a boltívig, akkor látták a hatalmas és lenyűgöző kaput,  az oda vezető út pedig mintha aranyból lett volna.   Megindultak a kutyával és ahogy közelebb értek, észre vettek egy asztalt az egyik oldalon, ami mögött egy ember ült.   Mikor még közelebb értek, megszólalt: "Elnézést, megmondaná, hogy hol vagyunk, kérem?"   "Ez a Mennyország, uram!" válaszolt az ember.   "Remek! Kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.   "Természetesen, uram. Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy pohár jeges vizet Önnek."invitálta be az ember és a kapu elkezdett megnyílni.   "Bejöhet a barátom is?" kérdezte a kutyusára mutatva.   "Sajnálom, uram, de állatokat nem engedhetek be.   Az utazó gondolkodott egy pillanatig, majd megfordult és visszament az útra a kutyussal együtt, hogy akkor inkább folytatja útját.   Újabb hosszú séta és újabb magas domb után elérkeztek egy földútra, ami egy farm kapujához vezetett.   Ez a kapu úgy nézett ki, mint amit soha sem zárnak be.   Kerítés sem volt.   Ahogy közeledtek a kapuhoz, észrevettek egy fának támaszkodó embert, aki épp olvasott.   "Elnézést, uram, kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.   "Persze, ott egy kút, jöjjenek be" érkezett a válasz.   "A barátom is bejöhet?" kérdezte az utazó, a kutyusra mutatva.   "Van egy tálka a kút mellett" bólintott az idegen.   Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat.   Az utazó megtöltötte vízzel, hosszan ivott, újra töltött és letette a kutya elé.   Mikor mindketten eleget ittak, visszasétáltak a férfihoz a fa mellé .   "Mi ez a hely?" kérdezte az utazó.   "Ez a Mennyország" válaszolt a férfi.   "Ez furcsa, egy fickó lentebb ugyanezt mondta"   "Úgy érti az arany út a márvány kapukkal? Neeem. Az a pokol."   "Nem bosszantja, hogy így megtévesztik az embereket?"   "Dehogy. Örülünk neki, hogy előre kiszűrik az olyanokat, akik hátrahagynák a legjobb barátjukat."   Tehát... néha azon gondolkodunk, miért kapunk vicces e-maileket a barátainktól, sokszor egy sor írása nélkül.   Talán így már érthető lesz.   Mikor sok dolgod van, de kapcsolatban akarsz maradni, szerinted mit csinálsz? Továbbítasz egy viccet.   Mikor nincs miről beszámolnod, de kapcsolatban akarsz maradni, továbbítasz egy viccet.   Mikor mondani akarsz valamit, de nem tudod mit, vagy hogy továbbítasz egy viccet.   Abban is segít, hogy tudasd valakivel, emlékszel rá, fontos neked, törődsz vele.   Mit csinálsz?   Továbbítasz egy viccet! :)   Tehát amikor legközelebb kapsz egy poént e-mailen, ne arra gondolj, hogy megint kaptál valami hülyeséget, hanem arra, hogy valaki gondolt rád aznap, és hogy a barátod a számítógép másik oldalán küldeni akart neked egy mosolyt!!! .......................... Amúgy meg...: bármikor szívesen látlak a vizes tálkámnál  :)

2010.10.31. 09:57 mama

2010-10-24 21:17:10, vasárnap     Kamarás Klára: SÖTÉTBEN Sötét az éj s a gondolat elillan, mint a pillanat, mint falevél, mit őszi szél sodor, repít. Mondd mit remél az ember, mikor csak fülel, s egyről kettőre nem jut el? Nem állnak össze a szavak, csak tapogatok, mint a vak. Sötét az éj, s a gondolat elillan, mint a pillanat

2010.10.24. 16:38 Roz

.Meyer:Bőség Elég, az nem elég! Légy üdvözölve szép ősz! Gyümölcs terheljen minden ágat! Némelyiken már roskadásig árad. Az alma tompa nesszel hull a földre. Elég, az nem elég! A lomb viháncol! Leves barack ingerli szomju szádat! S a szőlőfürt körül részeg darázshad "elég, az nem elég!" zümmögve táncol. Elég, az nem elég! Hörpölve térdel a költő-szellem vágyak kútja mellett, és nem lehet a szív soha betellett: elégedetlen mindig az eléggel! /Ford.: Sárközi György/

2010.10.20. 10:07 mama

Móricz Eszter - Adnék...   ~ Adnék neked kék eget, táncoló felleget, csillámló tengert. Adnék neked mosolyokat, csókokat. Adnék neked réteket, hűvös ligetet. Adnék neked halovány holdat, tündöklő csillagot, de nincs semmim, csak a dalom

2010.10.14. 20:03 Nyugdíjas

2010.10.13. 17:08 mama

csodás a természet

2010.10.10. 11:00 mama

Kamarás Klára Őrizz meg Borongós árnyékkal szívemben járom a kertet őszi csendben… Búcsút veszek lombtól, virágtól… maroknyi léttől… csalfa nyártól… Tőled még nem. Kérj, hogy maradjak…! Aki voltam… s aki vagyok ma, őrizz meg annak.

2010.10.05. 11:51 reiszen

Palágyi Lajos: Az aradi vértanúk Szabadságharcunk letûnt napvilága, Te vakító nap a század delén, Nem pazaroltad sugarad hiába, Bár vak sötétbe halt az égi fény, Eszméiden nem gyôzött az enyészet, Örökbe hagytad halhatatlan részed’, Fényeddel fényt hint késô századokra A tizenhárom vértanú alakja. S ôk élni fognak, élni mindörökkön, Szent lesz, örökké szent a sírgödör, A míg az eszmény ki nem hal e földön, Míg magyar szellem még magasba tör, Az igét, melyért éltet áldozának, Szívébe írták az egész hazának, Utódtól fogja hû utód tanulni: Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni