|
[303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
Drága M.
Mit értesz azon, hogy sokat fecsegtél?
Én úgy érzem semmi nagy titkot nem árultunk el magunkról.
De bármikor úgy érzed, hogy valamelyik hozzászólásod, leveled töröltetni szeretnéd, csak írd meg, és én rögtön teljesítem.
Róz |
Mikor egy-egy levelet írok Neked,utána megkérdezem magamtól,hogy mi a csudát keresek én itt.Miért kell irkálni nekem,jobban tenném,ha nem tenném.
A kevesebb sokkal több,sokat jár a szám.Locsogok össze-vissza. |
Kedves Roz!
Nem vagyunk egy korosztály és mégis akad mondanivalónk,vagy legalábbis én úgy sejtem.
Lehet beszélgetni tőlünk sokkal fiatalabbal,vagy öregebbel.Ha az ember úgy érzi hogy valahol hasonlítanak a mondanivalóink.
Én a lányommal jó kapcsolatban vagyok,már kiskorától kezdve mindent megbeszéltünk.Most is,mikor náluk vagyunk kimegyünk a kertbe,ahol csak ketten vagyunk és beszélgetünk.Mindenről.Neki sincs barátnője,legalábbis olyan,akivel őszintén lehet tárgyalni.Mert az olyan nagyon ritka.Ő sem szereti azt a typust,akinek a legfőbb mondani valója a dicsekvés.Szeretünk mind a ketten olvasni.,most Jodie Picault könyveket olvasunk.
Nem akartam magamról beszélni,de megint így jött össze.
Pedig ezt nem nagyon szeretem . |
Drága M.
Örülök, hogy leírtad, így én is megtudom írni, hogy 1956-ban születtem, a lányod lehetnék ezek szerint.
Nem olyan nagy titkok ezek, hogy magunkba kellene tartani.
Vannak, olyan belső , nem nyilvánosságra tartozó , sokszor nem is titkok, csak, mert másnak nincs köze hozzá. Azt írd meg emailben.
Ha esetleg valamiben segíthetek itt a neten.
A vendégkönyv alatt látod Email@küld, ott megtalálod a címemet is.
/Az én anyukámat nem érdekli az internet/
Köszönöm a bizalmadat.
Rózsa
|
Kedves Roz!
Nekem már az unokáim is felnőttek.Ebből kettő még tanul,egy már dolgozó.De jó volt,mikor kicsik voltak az egész nyarat nálunk töltötték,mert nem tudtam volna elviselni,hogy az iskolai ügyeleten teljen a nyaruk.Szerettek is nálunk lenni.Igaz,hogy nem nagy programot tudtunk nekik csinálni.Minden nap mama főztje volt,és egy zsák legó.Azzal játszottak.Mikor a szülők jöttek értük,én akkor mentem dolgozni.Állást változtattam,hogy mindig délutános legyek.
Volt egy kis kertünk oda-oda jártunk.A kert már nincs.Az unokáim közűl egy Bp.-n egyetemista. A másik jelenleg Amerikában van.Az is egyetemista.A harmadik már dolgozó.Nagyon szeretem őket,sokat izgulok értük.Egy-egy vizsga,vagy szigorlat alatt sokat izgulok.
A leányom 1956-ban született.A fiam 1954-ben.Ő már/+/.
Ne haragudj,hogy ilyen személyes dolgokat írtam,de valahogy kijött belőlem.Nem is emlékszem,hogy mikor is mondtam el ezt valakinek. |
Köszönöm a figyelmességedet.
Szívesen beszélgetek, levelezek Veled. Sokszor igyekszem benézni, hogy írtál-e nekem.
Azt, hogy nem mindig azonnal válaszolunk, előfordul, érthető.
Régen egy levélfordulatra mennyit vártunk.
Épp ma csodálkoztam, hogy milyen kopott a posta épülete, régen sorban álltunk, lassan meg már alig van dolguk. Előbb utóbb nem lesz rá szükség egy ilyen kis faluban.
Minden jót M. |
Kedves Roz!
Nagyon boldog névnapot kívánok.
Köszönöm,hogy levelezőtársam lettél.
Mama |
Drága M!
Nagyok már a fiaim, de mindig retteg a szivem értük.
Nehéz megszokni, már nem vigyázhatok rájuk, önállóak , függetlenek.
Csak egyet tehetek, aggódva figyelem sorsukat.
|
Kedves Roz!
Valahogy én is úgy vagyok vele,hogy vannak igen rossz napjaim.
Aranyosak a gyerekeid a régi fotókon.Gondolom már meglett ember mind a három.Biztos sok örömöd van bennük.Jó míg ilyen kicsik,nagyon .
Mikor már a családi otthont elhagyják és elmennek nagyon tudnak hiányozni.Sajnos ilyen az élet,mi is így tettük.
Nekem is volt egy fiam.l3 éve nincs.Van egy lányom és a családja.
|
Most nem megy az írás. Kedves M.
Az idézet Boda Magdolnától tetszik. Bár nem olvastam még tőle.
Én egy régi magunkból hoztam képeket.
A képre kell kattintani, ha érdekel.
Ha szeretnéd, hogy segítsek regisztrálni szívesen megteszem.
Nekem is sokan adtak tanácsokat itt a neten, onnan tudom azt a keveset, amit megtanultam. |
Boda Magdolnát idézem.
Csak állni a szépség előtt,egy idegen őszinte kíváncsisággal
készen új
értelmet adni a fogalmaknak,
és kötni új barátságot a világgal és magunkkal
és nem válogatni,csokorba kötözgetni a dolgokat elvárt
szabályok szerint.
és eldobni minden kupacba valót. |
Kedves M.
Nem vagyunk elég bátrak, merészek.
/A saját gondolatainkat is félünk megfogalmazni, meg ezen a ritkán látogatott helyen sem.
Szerencsére vannak költők, írók, akik segítenek nekünk.
|
Kedves Roz!
Igen így kell/kellett volna élni,és alakítani az életünket.Nem hagyni,hogy legyürjön és dobáljon az élet.
Nagyon köszönöm |
... Azt üzenem élj a világ ellen és légy bolond! Derűs, bátor bolond, mert mi élünk a valóságban...
És próbáld meg a lényedet, ebben a sötét világban, szabaddá, fényessé és sugárzóvá tenni.
Magától nem lesz az. Senkié. Azzá leszel, akivé teszed magad. S ha kihűlt körülötted a világ ,és jéggé fagyott az élet, fűts be önmagadban... és áraszd a meleget! Meglátod mennyien jövünk majd köréd.
Mert mindannyian fázunk. És félünk. És oda gyűlünk, ahol meleg van még...."
(Müller Péter) |
Várnai Zeni:Öreg nő
Csak addig fájt,amíg
harcoltam érte,
amíg lelkem égőn
rátapadt,
s egy reggelen rájöttem,
hogy hiába:
az ífjúság tőlem elszaladt.
Szeretettel gondolok azokra,akik kis bugyuta írásaim olvasták.
|
Igen emlékszem erre az időkre.Az én gyerekemim is óvodás korukban már a saját televizíónkat nézték.Tavasz neve volt .Emlékszel a "Bell"c.filmre.Egy hegyimentő kutya volt.Láttuk a jégkorcsolya közvetítést is,az elsőt.Kiliusz Marika,Propapotov házaspár./Remélem jól írtam a nevüket./
Volt színházi közvetítés is. Egy különösképpen nagyon szép volt.Földi Terivel a "Tanítónő".
A munkából hazamenet siettem a dolgom elvégezni,hogy akkor még a minden másnapi közvetítést tudjuk nézni.
Persze a mese az nem maradhatott el.Kedvenc volt Szabó Magda:Bárány Boldizsár c.verses meséje.
Rég volt,szép volt. |
Neeeem nevetek!
Te legalább eljutottál addig, hogy érdeklődsz.
Gondolj bele, amikor mi születtünk, mi volt, mi nem. Nekünk viszonylag hamar, 5 éves koromban volt egy tv.nk.
Biztosan emlékszel, a szomszédok jöttek nézni. Főleg gyerekek. ott hasalt a földön az egyik, másik ült, kinek, hova jutott hely.
Most minden szobában külön tv, számítógép.
csak ennyi, de még mi minden más.
|
Kedves marslakó!
Valameddig valóban eljutottam,de képed feltenni,és még sok-sok mindent nem tudok.
Lehet,hogy nevetni fogsz,de regisztrálni sem tudok.Nem tudok belépni egy lapra sem.
|
Kedves Roz!
Köszönöm a bátorítást és lehet,hogy élni is fogok vele.
Én sajnos nem nagyon vagyok otthon a számitógép világában.Az egyik felnőtt unokámtól kaptam a gépet,egy pár dolgot megmutatott.Hozott nekem szakkönyveket,meg a kezdőknek való tanfolyam jegyzetet is kaptam. Olvastam-olvastam,csak éppen nem értettem.Ha itt lennének velem jobb lenne,de nem vagyunk együtt.Levelezés utján meg nehéz megérteni egymást.Azt sem tudja szegény,hogy mi az amit mondok.El is hiszem.Nagyon sokan vannak,akik így tanulják meg .De nekem ez nagyon új volt,nem dolgoztam már akkor mikor a számitógép munkaeszköz lett.Mikor mondja,hogy megyek a mamához egy kis oktatásra,a barátai kérdezik"hány éves a mamád"?/Azt mondja 100,ha nem hiszitek a ti bajotok.Jópofa .Ha valamire rűájövök magamtól örülök,mint egy gyerek.
Gyermek vagyok,
gyermek lettem újra.
Ez az én történetem a számitógéppel,de néha-néha hanyagolom ,mert vacak a kedvem. |
| |