Új bejegyzés Frissítés

2011.01.10. 15:54 mama

Gratulálok,!

2011.01.10. 12:26 Roz

Nem sok imát ismerek sajnos, de ezt igen és nagyon jó, hogy felidézted. Köszönöm, //rozmars.gportal.hu/gindex.php?pg=33771618 Gyakrabban járok most ezen az oldalon, ha kedved van, örömmel fogadnék egy-két hozzászólást. még nagyon képlékeny, alakuló állapotú. Szép napot! Roz

2011.01.10. 11:21 mama

Antoine de Saint Exupéry imája Uram! Nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában időben rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat. Segíts engem a helyes időbeosztásban. Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjének, elsőrangú vagy csupán másodrangú fontossága megítéléséhez. Erőt kérek a fegyelmezettséghez és a mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat. Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben minden simán kell, hogy menjen. Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk. Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához. Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen Úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek segíts, hogy tudjak várni. Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk Van a barátságra. Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk. Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen szavakkal vagy szavak nélkül egy kis jóságot közvetíthessek. Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől. Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van. Uram! Taníts meg a kis lépések művészetére!   Ámen

2011.01.07. 15:29 mama

http://www.wondersoftheworld.tv/

2011.01.07. 15:16 mama

2011.01.07. 14:58 mama

2011.01.07. 14:24 mama

2011.01.07. 14:04 mama

A menekülő Ha menni kell, magammal sokat vinnék, Az egész édes, megszokott világot, Rámástul sok, sok kedves drága képet És egy pár szál préselt virágot, Vinnék sok írást, magamét, meg másét, Sok holt betűbe zárt eleven lelket, S hogy mindenütt nyomomba szálljanak: Megüzenném a hulló leveleknek. Vinném az erdőt, hol örökké jártam, Hintám, amelyen legelőször szálltam, A keszkenőm, mivel rossz másba sírni, A tollam, mert nem tudok mással írni, Vinném a házunk, mely hátamra nőtt Az utca kövét küszöbünk előtt! Vinném... én Istenem, mi mindent vinnék! Én Istenem, mi minden futna át Gyötrődő lelkem alagútjain - Olvasgatnám az ablakok sorát, Simogatnám a fecskefészkeket, S magamba színék minden verkliszót, Mint bűbájos, mennyei éneket... Utánam honvággyal tekintenének Az ajtók mind, és mind a pitvarok, Szeretnék mindent, mindent magammal vinni - És mindent itt hagyok Reményik Sándor Kedves Roz! Köszönöm,hogy itt jártál.Megértelek,tudom hogy belelehet fáradni mindenbe.Van benne részem,sokszor megkérdezem magamtól én is "MINEK".Ha van kedved azért gyere,talán én is megfordulok majd itt. Mama

2011.01.07. 00:04 roz

Kedves mama! Őszintén.  A kezdeti fellángolásom elmult. Valami érdekeset szerettem volna, aztán beleáradtam /nemcsak ebbe/ Kitörölni sajnálom,  Való igaz, már csak azokért a szépkékért jövök, amit írsz. A gyerekek, rengeteg örömet adnak, csak azzal is, hogy léteznek, hozzánk tartoznak. Mi lenne velem a sok aggódnivaló nélkül. Unalmas, céltalan lenne az élet.

2011.01.06. 10:29 mama

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért Fák, csillagok, állatok és kövek szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te, homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, a fiút. Csókold helyettem, szél, az arcukat, fű, kő, légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel, almafa, tanítsd őket csillagos éjszaka.   Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és holt anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, Vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom, De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; Tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek Kedves Roz! Újra itt vagyok,talán túl sok is vagyok.Valahogy kialakult ez a dolog,hogy valószinű csak ketten vagyunk itt. A gyerekekről csak annyit,hogy mikor elmentek itthonról,majdnem beleszakadt a szívem.Nagyon hiányzanak még most is. Eleinte az unokák sok mindenért pótoltak,de már felnőtt emberek.Nekem egy lányom van/1956/és volt egy fiam/1954/ sajnos meghalt.Boldog lehetsz,hogy három fiad van,kívánom hogy sok örömöd legyen bennük,ami gondolom van is.

2011.01.05. 16:35 mama

http://www.youtube.com/watch?v=n4D6OaKsSFM&feature=player_embedded   Kedves Roz,talán valamelyik sikerült. Válasz: Köszönöm, sikerült. :)) Ha tudnánk énekelni, pont erről a gondolatról szólna a dalunk. Ilyen a hangulatunk, csak a különbség:  /Három a fiú/  lenne.  Az már mindegy. Nagy örömet szereztél nekem.

2011.01.05. 16:09 mama

2011.01.04. 16:25 Roz

Újra eszembe juttattál valamit, amire homályos hangfoszlányok jönnek. Három a kislány.      (?) "Kiürült a ház........." Nem sok, de Neked hátha.... Köszönöm, hogy megkerested az előzőt.  Érdemes volt, nekem örömet okozott, talán másnak is. Egészen biztos. A rózsa csodás.

2011.01.04. 16:08 mama

2011.01.04. 15:49 mama

Összecsendül két pohár, muzsikája csengve száll, És a könnyű félhomályban kéz a kézre rátalál. Halk futam a zongorán, ketten egymás oldalán Ilyen édes pillanat csak egyszer van talán. Itt minden muzsikál, a szív a szem a száj, És andalító ritmusán a vállhoz ér a váll Összecsendül két pohár, és a cinkos félhomály Lesben állva percek óta már a csókra vár Itt minden muzsikál, a szív a szem a száj, És andalító ritmusán a vállhoz ér a váll Összecsendül két pohár, és a cinkos félhomály Lesben állva percek óta már a csókra vár   Kedves Roz! Köszönöm,hogy jöttél.Neked is minden jót kívánok az új évben.Ha egészség van,minden van.Ez nagyon jó lenne mindenkinek. Mikor ezt a táncdal -szöveget hallom,egy másik dallam jut eszembe:" szép volt,de rég" Azt idő,de elszáll:cserebogár,sárga cserebogár

2011.01.03. 20:08 Roz

"Összecsendűl két pohár................."  Valami régi dal zakatol a fejemben, de nem ismeremm.

2011.01.03. 20:02 Roz

Kedves Mama!   Kicsit hűtlen voltam, de annyi gond összegyűlt. Nagyon köszönöm, hogy itt jártál, hoztál pezsgőt is.  Ha megengeded elveszem a poharat, hogy koccinthassak veled. Minden baljós hír ellenére legyen szép a 2011-es év. Ezt nem csak kettőnnek, hanem minden látogatónak kívánnok.

2011.01.02. 10:44 mama

köszönet mindenért.

2010.12.28. 16:12 mama

2010.12.28. 15:50 mama

Móra Magda AZ ÚT FELÉN TÚL Ha elkerülted már a negyven évet, a lelked gyakran tűnt időkbe téved. A dolgaidban tartod még a rendet, de egyre inkább áhítod a csendet. Már nem vársz rangot, címet, hatalmat, és nem mész fejjel valamennyi falnak. Már tiszteled az évgyűrűt a fában, és hinni tudsz: a mások igazában. Már reméled, hogy nem hiába éltél: mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél, nem maradt hang: a semmibe kiáltó. Ha nem is lettél irányjelző zászló, a magad helyén álltál rendületlen: szélben, viharban, ködben, szürkületben, mint kapubálvány őrizted a házat, és voltál tűrés, és lettél alázat. A tieidnek maradtál a béke: a nyitott ajtó biztos menedéke. Ha elkerülted majd a negyven évet, már nem hiszed, hogy adósod az élet, csak azt érzed, hogy tiéd az adósság, mert kevés volt a salakmentes jóság: a mindent adó, semmit visszaváró, a minden próbát derekasan álló, mely sosem számol, szüntelen csak árad, örök fölény és örökös alázat. Ha elkerülted már a negyven évet, s mindezt beláttad, és mindezt megélted, és be tudsz állni a legszürkébb helyre, már te lehetsz a sorsod fejedelme