|
Teréz Anya
2007.10.06. 21:58
Teréz Anya
A hallgatásról
"Uram, állíts szájam elé őrséget és ajkam kapujához rendelj
védelmet! " (Zsoltárok 140, 3)
A hallgatás szelídség, amikor nem szólsz, ha bántanak, amikor nem
keresed a magad igazát, amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged, a
hallgatás szelídség.
A hallgatás irgalom, amikor nem feded fel
testvéreid hibáit; amikor készségesen megbocsátasz anélkül, hogy a
történteket felemlegetnéd, amikor nem ítélsz, hanem imádkozol, a hallgatás
irgalom.
A hallgatás türelem, amikor zúgolódás nélkül fogadod a
szenvedést, amikor nem keresel emberi vigaszt, amikor nem aggódsz, hanem
türelmesen várod, hogy a mag kicsírázzék, a hallgatás türelem.
A
hallgatás alázat, amikor nincs versengés, amikor belátod, hogy a másik
jobb nálad, amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és
érlelődjenek, amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért, amikor
cselekedeteidet félreértik, amikor másoknak hagyod a vállalkozás
dicsőségét, a hallgatás alázat.
A hallgatás hit, amikor nyugodtan
vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni, amikor lemondasz a világról,
hogy az Úrral lehess, amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, mert
elengedő neked, hogy az Úr megért, a hallgatás hit.
A hallgatás
imádat, amikor átkarolod a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: Miért? a
hallgatás imádat.
"Jézus hallgatott." (Máté evangéliuma 26, 63)
| |