|
[27-8] [7-1]
http://mindmegette.hu/rss/mindmegette.xml |
DBS-STN.org helyett felkérlek téged, hogy legyél érintett.
 DBS-STN.org elhivatott adagba javítsd az életminőséget DBS-STN páciensek és az ellátóik. Páciensen és ellátófelméréseken keresztül csak nem kérdezünk kérdéseket de nem nyújtunk olyan válaszokat, amik segíteni fognak a DBS-STN közösségnek. Csatlakozz hozzánk összejövetelben miközben kérdéseket vitatsz meg, és kérdésekre adsz választ.
A kényelmedre szintén összeköttetéseket a legújabb egészséggel összefüggő hírekhez adtunk hozzá.
Margaret Tuchman, The Parkinson Alliance DBS-STN.org, elnökének az alapítója, és DBS-STN páciens 12/00
|
Látogasd meg a Forum területünket hogy kérdezz bármilyen kérdést, ami DBS-STN-re vonatkozik. A kérdéseid és a származó válaszok kedvez az egész DBS-STN közösségnek.
Azáltal, hogy kérdéseket vitatunk meg, amik DBS-STN páciensekkel néznek szembe, mi mind tanulunk. Segíts magadnak. Segíts másoknak. Ráadásul kihelyezésekbe páciensekről és ellátókból a tanácsadók a fórumnak tartalmaznak egy ideggyógyászt, egy neurophysiologist,, idegsebész, és egy ápológyakorló orvos. Csatlakozz a fórumhoz.
|
Találj egy DBSot programozónak
A területedben találni egy DBS programozót kihívó de nagyon fontos lehet a neurostimulator*beültetések longterm*figyelméért és karbantartásáért. Nemrég elindítottunk egy honlapot, www.dbsprogrammer.com , az most elérhető, hogy aktuális és jövőbeli pácienseknek segít DBSot programozóknak találni. Programozókat jegyez be állam és mindegyiknek életrajzi adatokkal és találkozóütemezés-információval lesz a saját weblapjuk. Az egyének vagy a páciensek szintén fel tudnak iratkozni olyan frissítésekért, amiket küldenek, amikor új programozókat adnak hozzá. Testalkatnak segít, amire ennek nagyon volt szüksége, adatbázis kérdező a programozód feliratkozni.
|
Csatlakozz hozzánk
Jóga Parkinsonnak
A Council sok különböző jógaosztályt futtat. Találd a jogot egynek neked. Állj meg itt részletekért.
Nemzeti Parkinson alapítványi események
Ellenőrzi az eseményeket az itt levő nemzeti alapítvány naptára .
Csatlakozz az email listánkhoz
Maradj a legfrissebb hírek helyén Parkinson-szindróma körül. Jelentkezz most.
A kutatóönkéntesek szűkölködtek
Tudj meg többet.
A Council van a Delaware Valley támogatáskutatáshoz csatolta a National Parkinson Foundation fejezetét, amit annak szenteltek, hogy alapokat emelt fel, hogy Parkinson-szindrómáért találja az okot és gyógymódot hogy Parkinsonról oktasson pácienseket, az ellátóikat, egészséggondozásszakértőket és a közvéleményt, és javítani pácienseknek való élet minőségét és a családjaikat.
Több százzal és több száz önkéntes órával, amit adtak a tagjeink, és egy kicsi személyzettel képesek vagyunk, hogy több jelentős adománygyűjtéseseményt léptessünk elő és szervezzük őt. Ráadásul nevelési szemináriumokat tartunk, Yoga osztályok Parkinsonnal rendelkező embereknek, és kibocsátja a Parkinson Presst, a biévi hírlevelünket. Reméljük, hogy meg fogod fontolni, hogy csinálj egy hozzájárulást The Parkinson Councilhoz és ahhoz, hogy tagként csatlakozz hozzánk.
Tagsági információ
Most The Parkinson Councillal meg tudod újítani a tagságodat, ahol tovább kapod meg a hírlevelünket és másik különleges publikációinkat.
Szintén meghívásokat fogsz megkapni
tagsági találkozók, különleges események és programok, pártfogás
információ (e-mailen keresztül)
Parkinson-szindróma, és a frissítések értesítése a honlapunkra.
Tagsági arányok:
Egyén: 25 dolláros család: 40 dollár
Védnök: 100 dolláros diák: 10 dollár
Kattanás itt válik taggé
Legfrissebb hírek
Csinál egy különbséget!
Parkinsonnak sétál – célt múl felül! 2007 április 21-e, szombat
A 6., amit Annual Walk Parkinsonnak elindított egy nagyszerű Spring reggelen Lloyd Hall előtt, Philadelphia PA. A séta 9-kor eljárt Kelly Drive hosszában AM a zsákdudásoknak a hangjaival, akik vezetik az utat, egy lelkesítő üzen Dave Murphy, Channel 6 Action Newsnak való időjós által. 500 sétáló fölött, csatlakozott a Philly Phanactic és Radio Station B-101.1 BuzzBee-jához egy 10 mérföldséta/futás. Philadelphia Fairmont Park, az körülfogja a Kelly Drive-ot, Boat House Row-t és a kerteket a Philadelphia Art Museum mögött, volt igazságos briliáns színnel és tavaszi virágokkal és élő a barátságos hangoknak a hangjaival, amik sétálnak egy nagyszerű ügyért.
A tervezés hónapjai a Walk bizottság által vezess David és Suzanne Auten által, termelt egy rekordot, ami 136,000 dollárt tör, adományokban szponzorok, csapatok és individuals. This év által a válasz a sétára eléggé kielégítő és támogató volt és segített nekünk, hogy 40,000 dolláros szorost mozgassunk, amit az erre a year. Moniesra irányuló célkitűzésünk a séta által felemelt, elmegy kutatni egy Parkinsonra való gyógymódért egyenesen itt a Delaware Valleyben.
A Parkinson Council szeretné a magas dicsőségüket küldeni mindazoknak, akik gyártmányhoz segítettek, az 2007 Walk a legtöbb sikeres még.
Nem tudjuk tenni ezt egyedül de kombinált erőfeszítésként meg fogjuk találni a gyógymódot!
Nézz meg fotókat itt.
|
| |
|
A Parkinson-kórt bizonyos agysejtek, a dopaminerg sejtek fokozatosan előrehaladó elfajulása okozza - Pótlásuk ígéretes terápiás eszköz, ám az eddigi kísérletek fókuszában álló magzati középagysejtek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, tehát újabb sejtforrásokra van szükség.
2007.12.06 12:15 medipress.hu
|
| |
|
A svéd Karolinska Intézet kutatói Ernest Arenas vezetésével új dopaminerg sejtforrást találtak, amely Parkinson-szerű betegségben szenvedő egerekben már bizonyított. A sejtek az elülső középagy idegi őssejtjeiből származnak, melyeket számos különböző faktor - FGF2, FGF8 és SHH (sonic hedgehog) - jelenlétében terelnek a megfelelő fejlődési irányba. Ezzel a módszerrel tízszer annyi dopaminerg sejtet sikerült nyerni, korábban, amikor csak a FGF2-t alkalmazták.
Az állatkísérletek igazolták, hogy parkinsonizmusban szenvedő egerekbe ültetve a sejtek lényeges sejtszintű és működésbeli javulást idéztek elő. Az egerekben nem alakultak ki tumorok, ami azért rendkívül fontos, mert a rákos sejtburjánzást tartják az őssejtkezelések egyik legnagyobb veszélyének. A kutatók szerint az új módszerrel előállított sejtek hatékonyan és biztonságosan javíthatják a Parkinson-kóros betegek gyógyulási esélyét.
|
|
Amerikai tudósok arra figyeltek fel, hogy bár a koleszterin alacsony szintje csökkenti a szívbetegségekre való hajlamot, a férfiaknál növelheti Parkinson-kór kialakulásának esélyét.
 Erre a következtetésre annak a vizsgálatnak az elvégzése után jutottak, amelyben Parkinson-kórban szenvedő és egészséges személyek vettek részt. A résztvevők koleszterin szintjét minden reggel, étkezés előtt mérték. Az elemzésben a Parkinson-kór kialakulásában fontos szerepet játszó tényezőket, mint például a magasabb életkort, a nemet (férfi) és a dohányzást vették figyelembe. Ez utóbbi csökkenti a kór kockázatát, főleg a férfiaknál. Kiderült, hogy az alacsony vagy normál koleszterin szinttel rendelkező férfiak gyakrabban szenvedtek Parkinson-kórban, mint azok a társaik, akiknél magas volt ez az érték. A nők esetében nem figyeltek meg hasonló tendenciát. A kór kialakulásának kockázata a férfiaknál általában kétszer olyan magas, mint a nőknél. Bizonyos elméletek szerint ugyanis a női hormonok jelentős gátló tényezői lehetnek a betegség kialakulásának. A vizsgálat arra hívja fel az orvosok figyelmét, hogy amikor koleszterin szintet csökkenő gyógyszereket írnak fel pácienseik számára, vegyék figyelembe az egészségre való pozitív és negatív hatását.
|
Neuro-pacemaker beültetéssel szerzett tapasztalatok Parkinson-kór és egyéb mozgászavarok kezelése kapcsán
** Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Neurobiológiai Intézet.
* Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika.
***Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Ideggyógyászati Klinika
****Szigetvári Kórház Ideggyógyászati Osztály
Balás István*, Kellényi Lóránt**, Kovács Norbert***, Kosztolányi Péter*, Csala Béla ****, Dóczi Tamás*
A Pécsi Idegsebészeten 2002. január óta nyílott lehetőség arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázaton elnyert támogatásával mély agyi stimulátor (DBS) beültetéseket végezzünk különböző eredetű mozgászavarok kezelésére. A felmerülő igények jelenleg meghaladják rendelkezésünkre álló keretet. Példaként említenénk meg azt, hogy 2000-ben 80, 2001-ben, 60 esetben alkalmaztunk stereotaxiás (ablatív) műtétet mozgászavarok kezelésére. Ugyanakkor a jelenlegi OEP keret évente mindössze 10 db egyoldali, vagy 5 db kétoldali stimulátor beültetésre nyújt lehetőséget. A modern funkcionális idegsebészeti tapasztalatok, és a nemzetközi tanulmányok arra utalnak, hogy amennyiben a betegnél a tünetek mindkét oldalon fennállnak, úgy a DBS módszer az elsődleges műtéti választás. Ismeretes, hogy a legtöbb mozgászavar a szervezet egészét érinti, mindemellett túlnyomórészt progresszióval járó kórképekről van szó, ami újabb tünetek kialakulását vonhatja magával. Ilyen esetekben kizárólag a neuromodulációs technikával tudjuk uralni a tüneteket. További problémát jelent az is, hogy az ablatív műtétek csak egy oldalon végezhetők el jelentősebb morbiditás nélkül. A bilaterális ablációs műtét morbiditási kockázata ugyanis közel tízszer magasabb, mint az unilaterális beavatkozások esetében.
A fenti szakmai körülményeket, és az OEP biztosította anyagi lehetőségeket mérlegelve egyelőre olyan kompromisszumos megoldásra kényszerültünk, amellyel a műtéti morbiditást is minimalizáljuk, ugyanakkor igyekszünk minél több beteg számára DBS-t biztosítani.
Eszerint féloldali tünetet okozó, nem progresszív betegségek esetén ablatív műtétet alkalmazunk. Kétoldali tüneteket okozó, főként progresszióval járó kórképek (pl. Parkinson-kór) esetén kombinált műtéti megoldást (egyik oldali ablatív, másik oldali DBS) végzünk.
További fontos mérlegelési szempont tárgyát képezi a betegek életkora is. Fiatal beteg részére mindenképpen a jól modulálható DBS módszert tanácsoljuk, még olyan áron is, hogy esetleg várakozás után kerüljenek operációra.
Az eltelt egy év során az alábbi kórképek képezték a DBS beültetés indikációját:
Parkinson-kór, essentialis tremor, posttraumás tremor, dystonia.
Valamennyi beteg -a már tűrhetetlen tünetek miatt- megelőzően féloldali ablatív műtéten esett át. Mindössze egy betegnél végeztünk kétoldali DBS beültetést, akinél a korábbi ablatív műtét nem járt eredménnyel.
Essentialis, valamint posttraumás tremor esetén a célpontokat a thalamus nucleus ventrális intermediusában (Vim) jelöltük ki. Parkinson-kóros betegeknél a korábbi ablációt a globus pallidus pars internus (Gpi) végeztük el, míg a DBS-t az ellen oldalon a nucleus subthalamicusba (STN) implantáltuk. Dystonia esetén az ablatív és stimulációs módszer esetén is a Gpi volt a választott célpont.
A műtétek eredményességét nemzetközileg standardizált klinikai tesztek (UPDRS, Fahn stb.), valamint műszeres, elektorfiziológiai módszerek (tremoranalysis, accelerometria, rekcióidőmérés, kognitív potenciálok) segítségével értékeltük. Valamennyi esetben részletes neuropsychológiai tesztvizsgálatok is történtek. (Az eddigi tapasztalok eredményeiről részletesen a poszterszekcióban Kellényi Lóránt, Kovács Norbert, és Kosztolányi Péter számolnak be.)
A heterogén betegségcsoportok és a kis számú eset ismeretében statisztikai analízis végzésére még nem nyílott lehetőség. Eddigi tapasztalataink megfeleltek a várakozásoknak. (A klinikai tünetek javulásáról videó demonstrációban számolunk be.) A legfontosabb körülmény azonban mégis az volt, hogy a tünetek visszaszorításával párhuzamosan nem lépett fel műtét okozta morbiditás. Mindössze egy beteg esetében (posttraumás tremor) következett be elektróda elmozdulásnak köszönhető tüneti kiújulás (a műtét után egy hónappal), ami azonban elektróda repozicionálást követően ismét megszűnt.
Általános irányelvek
Parkinson-kór
A műtéti célpontok minden esetben a tünetek ismeretében határozandók meg. A globus pallidus (Gpi) ablációja elsődlegesen az L-dopa indukált dyskinesis, valamint a rigiditás megszűntetésére alkalmazgató, de mérsékli az “on-off” fluctuatiókat, a tremort, és rövidíti az off periódusokat is (Laitinen).
A thalamus nucleus ventralis intermediusban (Vim) végzett abláció a tremor és a rigiditás oldására alkalmazható.
A Gpi mély agyi stimuláció (Siegfried 1994) a parkinsonos tüneteket ugyan úgy csillapítja mint az ablatio, de bilaterális alkalmazásakor morbiditási kockázata alacsonyabb (Pahwa 1997, Ghika 1998, Kumar, Lozano 1998). Ugyanakkor a stimuláció hatása nem állandó, ismételt telemetriás beállítás válhat szükségessé, mindemellett stimuláció okozta mellékhatások is felléphetnek (Bejjani 1998, Tronnier 1997). Ilyen stimulációs mellékhatások (pl. végtagzsibbadás, dysarthria stb.) valamennyi más központ (Vim, STN) stimulálásakor is bekövetkezhetnek, de azok a stimulációs értékek átprogramozásával megszűntethetők, azaz többnyire reverzibilisek.
A nucleus subthalamicus (STN) stimuláció javítja az “on” periodus motoros tüneteit és “off” tüneteket is mérsékli (Limousin 1995, Kumar és Lozano 1998), mindemellett valamennyi fő Parkinsonos tünetet (nyugalmi tremor, rigiditás, hypo-, akinesis) enyhíti, vagy megszűnteti. A postoperatív L-dopa dózis jelentősebb mértékben csökkenthető, mint Gpi stimulációnál, de az STN stimuláció az L-dopa-indukált dyskinesist nem csillapítja. A dyskinesis csökkenés az STN stimuláció után csökkentett substitúciós dózisnak köszönhető (Kumar, Lozano 1998).
Tapasztalatok szerint a bilaterális STN stimuláció után egy évvel a substitúciós kezelés megszűntethető.
Különféle kóreredetű tremorok:
Elsősorban essentialis, familiáris tremorok csillapítására alkalmazható a DBS kezelés. Ugyanakkor kedvező tapasztalatokról számolnak be sclerosis multiplex, posttraumás és stroke eredetű tremorok, sőt izolált fejtremorok kezeléséről is. Ilyen esetekben az elektódát a thalamus Vim magjába ajánlott beültetni.
Dystoniák:
Az ablatív műtétek heterogén eredményeit követően a DBS alkalmazása jelentős javulást eredményezett a dystoniák csillapításában. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a Gpi stimuláció kedvezően befolyásolja a dystoniás tüneteket. Különösen a genetikailag bizonyítható DYT1 kromoszóma rendellenességhez kötött dystoniák esetében remélhető jó eredmény a DBS kezeléstől.
Saját tapasztalatok:
Essentialis tremor esetén a korábbi ablatív műtét után a tremor visszatérése volt megfigyelhető, ezért erre az oldalra, majd ezt követően az ellen oldalra is DBS-t ültettünk be. Teljes tremorsupressiót sikerült elérni mindkét oldalon. A stimulátor végleges beállítása csak számos próbálkozás után volt lehetséges, ugyanis megfigyelésünk szerint az egyik oldali DBS beállítását követő tremor csillapodás után az ellen oldali tünetek felerősödtek. E körülménynek köszönhetően váltakozó oldalisággal kellett az impulzusgenerátor (IPG) értékeit addig korrigálni, míg végül a tünetmentességet sikerült elérni. Míg az ablatív műtét után átmeneti dysarthria volt megfigyelhető, a DBS beültetések után nem tapasztaltunk morbiditást múló jelleggel sem.
Parkinson-kóros betegeknél a tremor, rigiditás, hypokinesis, fluctuációk, valamint levodopa-indukált dyskinesisek uralták a klinikai képet. Valamennyi beteg megelőzően ablatív műtéten esett át. A laesiók célpontját a tünetek dominanciára függvényében állapítottuk meg:
Tremor dominancia esetén a Vim-ben, rigiditás, hypokinesis, fluctuációk, valamint levodopa- indukált dyskinesisek esetén a Gpi-ben végeztünk ablációt. A tünetek féloldali csillapodását észleltük. Az ellenoldali tünetek csillapítására a kontralaterális oldalra minden esetben az STN-be implantáltuk az elektródát. Egy beteg esetében a dyskinesis már a stimulációs hatásra megszűnt, egy másik esetben csak a substitúciós dózis csökkentését követően. A betegek rigiditása, tremora valamennyi esetben megszűnt, mozgásdinamikájuk javult. Morbiditás az itt alkalmazott kombinált műtéti megoldás után sem lépett fel. A tesztstimulációs értékekre beállított IPG értékeken nem kellett változtatni.
Axiális és cervico-brachiális eloszlású primer dystoniás beteg esetén szintén kombinált műtéti megoldást végeztünk. A féloldali Gpi ablációt követően a contralaterális végtagok dystoniája ugyan csillapodott, de az axiális componens változatlan maradt. Ezt követően az ellenoldali Gpi-be implantált DBS hatására az axiális tünetek fokozatosan, 24 órás latenciával kezdtek mérséklődni. A tesztingerléshez alkalmazott értékekhez, és aktivált elektróda configurációhoz képest a végleges beültetés után számos correkcióra kényszerültünk. Végeredményben a DBS beültetést követően morbiditás nélkül sikerült jelentős, de nem teljes tüneti supressziót elérni (videó demonstráció). Megjegyeznénk, hogy a dystoniák esetében az az általános megfigyelés, hogy a tünetek nem azonnal a DBS aktiválásakor kezdenek mérséklődni, hanem napokkal, sőt csak hónapokkal később.
A nemzetközi megfigyelésekkel megegyezően az eddigi saját tapasztalataink is arra utalnak, hogy a mély agyi stimulátor alkalmazása a korrekten felállított klinikai dignózis, és helyes betegkiválasztás esetén jelentős tüneti javulást eredményez a mozgászavarokban szenvedő betegek számára. A bilaterális stimulációs módszer lényegesen alacsonyabb morbiditási kockázattal jár, mint az ablatív műtétek esetében. A jövőben végzendő műtéteknél a neurostimulációs módszert fogjuk előnyben részesíteni.
|
Neuro-pacemaker beültetéssel szerzett tapasztalatok Parkinson-kór és egyéb mozgászavarok kezelése kapcsán
** Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Neurobiológiai Intézet.
* Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika.
***Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Ideggyógyászati Klinika
****Szigetvári Kórház Ideggyógyászati Osztály
Balás István*, Kellényi Lóránt**, Kovács Norbert***, Kosztolányi Péter*, Csala Béla ****, Dóczi Tamás*
A Pécsi Idegsebészeten 2002. január óta nyílott lehetőség arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázaton elnyert támogatásával mély agyi stimulátor (DBS) beültetéseket végezzünk különböző eredetű mozgászavarok kezelésére. A felmerülő igények jelenleg meghaladják rendelkezésünkre álló keretet. Példaként említenénk meg azt, hogy 2000-ben 80, 2001-ben, 60 esetben alkalmaztunk stereotaxiás (ablatív) műtétet mozgászavarok kezelésére. Ugyanakkor a jelenlegi OEP keret évente mindössze 10 db egyoldali, vagy 5 db kétoldali stimulátor beültetésre nyújt lehetőséget. A modern funkcionális idegsebészeti tapasztalatok, és a nemzetközi tanulmányok arra utalnak, hogy amennyiben a betegnél a tünetek mindkét oldalon fennállnak, úgy a DBS módszer az elsődleges műtéti választás. Ismeretes, hogy a legtöbb mozgászavar a szervezet egészét érinti, mindemellett túlnyomórészt progresszióval járó kórképekről van szó, ami újabb tünetek kialakulását vonhatja magával. Ilyen esetekben kizárólag a neuromodulációs technikával tudjuk uralni a tüneteket. További problémát jelent az is, hogy az ablatív műtétek csak egy oldalon végezhetők el jelentősebb morbiditás nélkül. A bilaterális ablációs műtét morbiditási kockázata ugyanis közel tízszer magasabb, mint az unilaterális beavatkozások esetében.
A fenti szakmai körülményeket, és az OEP biztosította anyagi lehetőségeket mérlegelve egyelőre olyan kompromisszumos megoldásra kényszerültünk, amellyel a műtéti morbiditást is minimalizáljuk, ugyanakkor igyekszünk minél több beteg számára DBS-t biztosítani.
Eszerint féloldali tünetet okozó, nem progresszív betegségek esetén ablatív műtétet alkalmazunk. Kétoldali tüneteket okozó, főként progresszióval járó kórképek (pl. Parkinson-kór) esetén kombinált műtéti megoldást (egyik oldali ablatív, másik oldali DBS) végzünk.
További fontos mérlegelési szempont tárgyát képezi a betegek életkora is. Fiatal beteg részére mindenképpen a jól modulálható DBS módszert tanácsoljuk, még olyan áron is, hogy esetleg várakozás után kerüljenek operációra.
Az eltelt egy év során az alábbi kórképek képezték a DBS beültetés indikációját:
Parkinson-kór, essentialis tremor, posttraumás tremor, dystonia.
Valamennyi beteg -a már tűrhetetlen tünetek miatt- megelőzően féloldali ablatív műtéten esett át. Mindössze egy betegnél végeztünk kétoldali DBS beültetést, akinél a korábbi ablatív műtét nem járt eredménnyel.
Essentialis, valamint posttraumás tremor esetén a célpontokat a thalamus nucleus ventrális intermediusában (Vim) jelöltük ki. Parkinson-kóros betegeknél a korábbi ablációt a globus pallidus pars internus (Gpi) végeztük el, míg a DBS-t az ellen oldalon a nucleus subthalamicusba (STN) implantáltuk. Dystonia esetén az ablatív és stimulációs módszer esetén is a Gpi volt a választott célpont.
A műtétek eredményességét nemzetközileg standardizált klinikai tesztek (UPDRS, Fahn stb.), valamint műszeres, elektorfiziológiai módszerek (tremoranalysis, accelerometria, rekcióidőmérés, kognitív potenciálok) segítségével értékeltük. Valamennyi esetben részletes neuropsychológiai tesztvizsgálatok is történtek. (Az eddigi tapasztalok eredményeiről részletesen a poszterszekcióban Kellényi Lóránt, Kovács Norbert, és Kosztolányi Péter számolnak be.)
A heterogén betegségcsoportok és a kis számú eset ismeretében statisztikai analízis végzésére még nem nyílott lehetőség. Eddigi tapasztalataink megfeleltek a várakozásoknak. (A klinikai tünetek javulásáról videó demonstrációban számolunk be.) A legfontosabb körülmény azonban mégis az volt, hogy a tünetek visszaszorításával párhuzamosan nem lépett fel műtét okozta morbiditás. Mindössze egy beteg esetében (posttraumás tremor) következett be elektróda elmozdulásnak köszönhető tüneti kiújulás (a műtét után egy hónappal), ami azonban elektróda repozicionálást követően ismét megszűnt.
Általános irányelvek
Parkinson-kór
A műtéti célpontok minden esetben a tünetek ismeretében határozandók meg. A globus pallidus (Gpi) ablációja elsődlegesen az L-dopa indukált dyskinesis, valamint a rigiditás megszűntetésére alkalmazgató, de mérsékli az “on-off” fluctuatiókat, a tremort, és rövidíti az off periódusokat is (Laitinen).
A thalamus nucleus ventralis intermediusban (Vim) végzett abláció a tremor és a rigiditás oldására alkalmazható.
A Gpi mély agyi stimuláció (Siegfried 1994) a parkinsonos tüneteket ugyan úgy csillapítja mint az ablatio, de bilaterális alkalmazásakor morbiditási kockázata alacsonyabb (Pahwa 1997, Ghika 1998, Kumar, Lozano 1998). Ugyanakkor a stimuláció hatása nem állandó, ismételt telemetriás beállítás válhat szükségessé, mindemellett stimuláció okozta mellékhatások is felléphetnek (Bejjani 1998, Tronnier 1997). Ilyen stimulációs mellékhatások (pl. végtagzsibbadás, dysarthria stb.) valamennyi más központ (Vim, STN) stimulálásakor is bekövetkezhetnek, de azok a stimulációs értékek átprogramozásával megszűntethetők, azaz többnyire reverzibilisek.
A nucleus subthalamicus (STN) stimuláció javítja az “on” periodus motoros tüneteit és “off” tüneteket is mérsékli (Limousin 1995, Kumar és Lozano 1998), mindemellett valamennyi fő Parkinsonos tünetet (nyugalmi tremor, rigiditás, hypo-, akinesis) enyhíti, vagy megszűnteti. A postoperatív L-dopa dózis jelentősebb mértékben csökkenthető, mint Gpi stimulációnál, de az STN stimuláció az L-dopa-indukált dyskinesist nem csillapítja. A dyskinesis csökkenés az STN stimuláció után csökkentett substitúciós dózisnak köszönhető (Kumar, Lozano 1998).
Tapasztalatok szerint a bilaterális STN stimuláció után egy évvel a substitúciós kezelés megszűntethető.
Különféle kóreredetű tremorok:
Elsősorban essentialis, familiáris tremorok csillapítására alkalmazható a DBS kezelés. Ugyanakkor kedvező tapasztalatokról számolnak be sclerosis multiplex, posttraumás és stroke eredetű tremorok, sőt izolált fejtremorok kezeléséről is. Ilyen esetekben az elektódát a thalamus Vim magjába ajánlott beültetni.
Dystoniák:
Az ablatív műtétek heterogén eredményeit követően a DBS alkalmazása jelentős javulást eredményezett a dystoniák csillapításában. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a Gpi stimuláció kedvezően befolyásolja a dystoniás tüneteket. Különösen a genetikailag bizonyítható DYT1 kromoszóma rendellenességhez kötött dystoniák esetében remélhető jó eredmény a DBS kezeléstől.
Saját tapasztalatok:
Essentialis tremor esetén a korábbi ablatív műtét után a tremor visszatérése volt megfigyelhető, ezért erre az oldalra, majd ezt követően az ellen oldalra is DBS-t ültettünk be. Teljes tremorsupressiót sikerült elérni mindkét oldalon. A stimulátor végleges beállítása csak számos próbálkozás után volt lehetséges, ugyanis megfigyelésünk szerint az egyik oldali DBS beállítását követő tremor csillapodás után az ellen oldali tünetek felerősödtek. E körülménynek köszönhetően váltakozó oldalisággal kellett az impulzusgenerátor (IPG) értékeit addig korrigálni, míg végül a tünetmentességet sikerült elérni. Míg az ablatív műtét után átmeneti dysarthria volt megfigyelhető, a DBS beültetések után nem tapasztaltunk morbiditást múló jelleggel sem.
Parkinson-kóros betegeknél a tremor, rigiditás, hypokinesis, fluctuációk, valamint levodopa-indukált dyskinesisek uralták a klinikai képet. Valamennyi beteg megelőzően ablatív műtéten esett át. A laesiók célpontját a tünetek dominanciára függvényében állapítottuk meg:
Tremor dominancia esetén a Vim-ben, rigiditás, hypokinesis, fluctuációk, valamint levodopa- indukált dyskinesisek esetén a Gpi-ben végeztünk ablációt. A tünetek féloldali csillapodását észleltük. Az ellenoldali tünetek csillapítására a kontralaterális oldalra minden esetben az STN-be implantáltuk az elektródát. Egy beteg esetében a dyskinesis már a stimulációs hatásra megszűnt, egy másik esetben csak a substitúciós dózis csökkentését követően. A betegek rigiditása, tremora valamennyi esetben megszűnt, mozgásdinamikájuk javult. Morbiditás az itt alkalmazott kombinált műtéti megoldás után sem lépett fel. A tesztstimulációs értékekre beállított IPG értékeken nem kellett változtatni.
Axiális és cervico-brachiális eloszlású primer dystoniás beteg esetén szintén kombinált műtéti megoldást végeztünk. A féloldali Gpi ablációt követően a contralaterális végtagok dystoniája ugyan csillapodott, de az axiális componens változatlan maradt. Ezt követően az ellenoldali Gpi-be implantált DBS hatására az axiális tünetek fokozatosan, 24 órás latenciával kezdtek mérséklődni. A tesztingerléshez alkalmazott értékekhez, és aktivált elektróda configurációhoz képest a végleges beültetés után számos correkcióra kényszerültünk. Végeredményben a DBS beültetést követően morbiditás nélkül sikerült jelentős, de nem teljes tüneti supressziót elérni (videó demonstráció). Megjegyeznénk, hogy a dystoniák esetében az az általános megfigyelés, hogy a tünetek nem azonnal a DBS aktiválásakor kezdenek mérséklődni, hanem napokkal, sőt csak hónapokkal később.
A nemzetközi megfigyelésekkel megegyezően az eddigi saját tapasztalataink is arra utalnak, hogy a mély agyi stimulátor alkalmazása a korrekten felállított klinikai dignózis, és helyes betegkiválasztás esetén jelentős tüneti javulást eredményez a mozgászavarokban szenvedő betegek számára. A bilaterális stimulációs módszer lényegesen alacsonyabb morbiditási kockázattal jár, mint az ablatív műtétek esetében. A jövőben végzendő műtéteknél a neurostimulációs módszert fogjuk előnyben részesíteni.
Irodalmak:
|
[27-8] [7-1]
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Nyomtatható változat
