Hogyha súlyos gondterhedet
alig-alig bírod,
Kíntövis ösvényedet
véges-végig sírod:
Gondolj rá: Él az Isten!
Őrá vesd terhedet!
Bízzál Benne, jó lesz minden.
Töröld le könnyedet!

Hogyha porba hullni látod
sok szép reményedet,
Romba dől a boldogságod,
hullatod könnyedet,
Szívedre mély kétség ül:
– ó, ne tépd lelkedet,
Bízzál, s minden jó lesz végül.
Töröld le könnyedet!

Ha ártatlan kell szenvedned
gúnyt, szitkot, rágalmat,
Méltatlan el kell tűrnöd
sok durva bántalmat:
Ó ne gyötrődj, a bosszúra
ne lopasd szívedet,
Megfizet az égi Bíró.
Töröld le könnyedet!

Ha a halál learatja
szíved szeretteit,
S mint a zápor, úgy hullatja
szemed gyászkönnyeit:
Bár fájdalmas ott a válás
ahol van szeretet,
Lesz a mennyben viszontlátás:
Töröld le könnyedet!

Csak akkor, ha feltárulnak
előtted bűneid,
S szemedből kicsordulnak
miatta könnyeid,
Ne töröld le: borítsa el
bűnbánat lelkedet!
S Isten maga szárítja fel
patakzó könnyedet.

Várjad Őt, könnyhullatva,
porbahullva mélyen,
Jönni fog Ő kegyet adva,
hogy a lelked éljen.
Ha bűnbánat könnyözöne
áztatja az orcád
Akkor van a menny öröme
legközelebb hozzád.