Öregek leszünk.

Majd nyolcat üt egy öreg óra,

és öregek leszünk mi is.

Szoknyád meglibben suhogóra,

s ősz fejemen barátpilis.

Mellénk  az este űl le gyorsan,

faggat,mint régi jó barát-

s mi iszunk együtt mosolygósan,

köhögösen meleg teát.

Szívünkben még a régi nyíil van,

de már jólesik,nem sebez,

s ha pápaszemünk  összevillan:

a közel oly messze lesz.

S a messze oly közel szárnyal

Megölellek hallgatagon.

És nem mesefák illatával

száll be a szél az ablakon.

Dsida J.